Uram, nélküled.....
ember:
fázom.
a világ
hamut szitál.
a tűz
kialszik,
s megfullad a lelkem.....
szomjazom,
senki nem szól: igyál....
s én vizet rossz helyen kerestem.
fáradó hangom
visszapattan
süket lélekfülek
közömbös faláról.
vacogva,
halott kábulatban,
várunk Uram,
hogy életre
varázsolj.
G.Erika
ember:
fázom.
a világ
hamut szitál.
a tűz
kialszik,
s megfullad a lelkem.....
szomjazom,
senki nem szól: igyál....
s én vizet rossz helyen kerestem.
fáradó hangom
visszapattan
süket lélekfülek
közömbös faláról.
vacogva,
halott kábulatban,
várunk Uram,
hogy életre
varázsolj.
G.Erika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése